Ugrás a tartalomhoz

Nacsinák Gergely András

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nacsinák Gergely András
Életrajzi adatok
Született1977. október 29.
Budapest
Munkássága
Valláskeresztény
FelekezetKonstantinápolyi ortodox egyház
GyülekezetKonstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa
Tisztségpap
Felszentelés2005

Nacsinák Gergely András (Budapest, 1977. október 29.) görög ortodox pap, vallástörténész, író, dalszövegíró, tanár.

Élete

[szerkesztés]

Nem vallásos családba született. Egy évig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán tanult, majd az A Tan Kapuja Buddhista Főiskola vallásbölcselet szakirányán szerzett diplomát. Egy főiskolai feladat során kezdte kutatni a görög ortodox ikonokat és ennek során került kapcsolatba a keleti kereszténység spiritualitásával. 2001-ben megkeresztelkedett.[1]

2004-2005-ben ösztöndíjjal a kilkíszi teológiai iskolán tanult. 2004-ben Mihaíl Sztáikosz bécsi metropolita diakónussá, majd 2005-ben pappá szentelte. 2006-tól a Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem Teológiai Karán tanult.[1][2]

A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusának papja.[2]

Munkássága

[szerkesztés]

Számos kötete jelent meg. Rendszeresen szerzője több folyóiratnak, így például a Ligetnek, Pannonhalmi Szemlének, és a Vigiliának.[1]

Több alkalommal beutazta a Közel-Kelet keresztény helyszíneit a szíriai polgárháborút megelőzően, így tanúja lett a régió kulturális sokszínűségének, konfliktusainak és keresztény hagyományának, illetve az ott élő több ezer éves keresztény közösségek eltűnésének, amit a A Tigris tíz szeme című kötetében írt meg.[3][4]

Dalszövegíró, előadó

[szerkesztés]

Dalszövegeket ír Vedres Csabának, Heinczinger Miklósnak,[1] és a Misztrál együttesnek.[5]

Művei

[szerkesztés]

Önálló kötetek

[szerkesztés]
  • A szem böjtje – 2003, Kairosz
  • Áthosz, a Szent Hegy – 2004, Kairosz (Soós Sándorral közösen)
  • Útra hullt gyümölcs – Kulturális barangolások görög földön – 2007, Kairosz
  • Fragmenta Christiana – 2009, L’Harmattan
  • Oszlop a hegyen – Stylita Szt. Simeon életrajza (bevezető tanulmány), – 2009, L’Harmattan (a forrásszöveg fordítása: dr. Bugár M. István)
  • Jóga a középkori Európában? – A Jézus-ima története és a hészükhazmus keleti kapcsolatainak kérései – 2010, Kairosz
  • Prokatekészisz – 2011, Editura Reintregiera, Gyulafehérvár
  • A könyv és a sivatag – válogatott tanulmányok, 2013, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány
  • A másik útvesztő – válogatott esszék, Liget Kiadó, Bp., 2015.
  • A Tigris tíz szeme, Kairosz, Bp., 2016.
  • Széltornya – három emeletnyi esszé, Liget Kiadó, Bp., 2019.
  • KopóNapok – válogatott esszék, Bp., 2022.
  • A lélek határai, 2023, Vigilia Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-9920-88-0

E-könyvek

[szerkesztés]
  • Óda Árkádiához – Liget Műhely, 2018[6]
  • Éjszakai vadászat – Liget Műhely, 2020[7]

Fordításkötetek

[szerkesztés]
  • Vasziliosz Gondikakisz archim.: A Bemenet Himnusza – Az egység misztériumának liturgikus tapasztalata az Ortodox Egyházban, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, 2005.
  • Adj áldást, atya! – Találkozások huszadik századi görög atyákkal – 2007., L’Harmattan
  • Haralambosz Papadópulosz: A kereszténység öröme. Szemelvények Haralambosz Papadópulosz atya írásaiból. Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusának Szent Hierotheosz és Szent István Egyházközsége, 2019., Budapest
  • Khrisztosz Jannarasz: Az ortodox keresztény hit alapjai, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, 2021.[8]
  • Szimonoszpetraszi Emiliánosz archimandrita: Jelenlét és kegyelem – egy áthoszi lelkiatya beszédei, Aposztoliki Diakonia, Athén, 2023.
  • Nikólaosz Ludovikosz: Az isteni szeretet története, Aposztoliki Diakonia, Athén, 2023.

Magánélete

[szerkesztés]

Két gyermek édesapja.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]